MENÜ

Könnyűszerkezetes Ház Építés
Energiatakarékosság

Még Németországban is ritkaságnak és példaértékű projektnek számít az 1954-ben épült családi ház passzívházzá történt felújítása. A felújított épület megkapta a passzívház minősítést. Utoljára 25 évvel ezelőtt történt energetikai felújítás a lakóépületen, többek között műanyag ablakokra cserélték a régi nyílászárókat.



Kay Künzel, német építész bebizonyította, el lehet érni felújítás során is a passzívházakra jellemző drasztikus energiafelhasználás csökkentést és ráadásul nem különösen nagy anyagi ráfordítással.  (Az építtetők kb. a felújítási költség ötödét kapták meg állami támogatásként a passzívház energetikai osztály elérésével.) A felújítás mindig kihívás az építésznek és a kivitelezőnek. Nem mindig lehet az új építésnél alkalmazott részlet megoldásokat alkalmazni régi épületnél, különösen figyelemmel kell lenni épületfizikai okok miatt is a meglévő szerkezetre.

 

Az energetikai felújításnál az ökológiai szempontok is nagy szerepet játszottak. Törekedett az építész arra, hogy természetes, újrahasznosítható anyagokat használjon. Cél volt például az esővíz hasznosítása, nemcsak a már egyre több helyen alkalmazott WC öblítésre, hanem az épület nyári hűtésére is felhasználják a kerti ciszternákban tárolt esővizet. Az áramfogyasztás 75%-át fedik le a keleti tájolású tetőfelületen elhelyezett napelemek.

 

 

Az épület teljes felújításon esett át. A belső tereket, nyílászáró méreteket és természetesen az épület termikus rendszerét is átalakították. Alápincézett épületről van szó, így megfontolás tárgya volt, hogy a pincét is bevonják-e a termikus burok által határolt területbe. Gazdasági és használati megfontolások alapján döntöttek úgy, hogy a pince is a termikus burok része legyen.

 

A szerkezetről:

A pince külső teherhordó szerkezete beton, a földszint és a tetőtér külső falszerkezete ún. Bims (vulkáni eredetű könnyű kő).

 

A külső pince falakra 30 cm polisztirol hőszigetelés került. A földdel érintkező felületre nem volt más hőszigetelő anyag alternatíva. A homlokzati falaknál már cellulózt használtak. A faváz szerkezet 30 cm befújt cellulóz hőszigetelést kapott.

 

 

Úgyszintén a tetőszerkezet is, ott 40 cm vastagságban fújták be a régi újságpapírból készülő hőszigetelést. A szarufák között adódó szigetelt réseken jól vezethetőek az elektromos vezetékek és a szellőzőrendszer csőrendszere is.

Az új passzívház szintű nyílászárók részben fa, részben fa-alu tokszerkezetűek. Az épület a külső megjelenésében nemcsak új nyílászárókat kapott, hanem új struktúrát is. Többek között a bejárati szituációt is módosította az építész. A dél-nyugati sarokra helyezte át a nyitást, valamint a jó tájolású frontokon törekedett új, nagyobb méretű nyílások kialakítására.

 

Az új bejárat a dél-nyugati sarkon

A nyílászárók méretének és elhelyezkedésének módosítása nemcsak energetikai okokból történt, a belső terek használatának minősége is sokkal jobban igazodik a mai elvárásoknak megfelelő lakókomforthoz.

 

 

Az átszellőztetett homlokzati szerkezet egy része és a tető, színes fémlemezfedést kapott. Az idővel kialakuló patina szép felületet ad, és újrahasznosítható anyag.

 

A szerkezetek hőtechnikai adatai:

 

Falszerkezet:

  • Belső vakolat (új)- mész és vályog
  • Eredeti Bims kő
  • Külső vakolás
  • 300 mm fa tartóváz cellulóz ( Isocell )hőszigeteléssel kitöltve
  • 16 mm DHF építőlemez
  • Átszellőztetett homlokzat – fa és fémlemez burkolat

 

U érték: 0,128 W/m2K

 

Tetőszerkezet:

  • Heraklith lapok (vakolva)
  • Párazáró fólia (mint légzáró réteg is)
  • Szarufák 6/12
  • Magasítás OSB és KVH (hossztoldott szerkezeti faelem) 6/4-es lapokkal
  • 400 mm befújt cellulóz hőszigetelés kitöltés
  • DHF lap
  • 60 mm átszellőztetett légréteg
  • Deszkázat
  • Fémlemezfedés

 

U érték: 0,106 W/m2K

 

Pince fal 300 mm polisztirol hőszigeteléssel.

 

U érték: 0,128 W/m2K

 

Pince padló:

A korábban csak tárolónak használt pinceszint padlójának hőszigetelése a gépészeti helyiségen, illetve a megmaradó tárolón kívül 50 mm ún. Kooltherm Resol-al (nagyon jó lambda értékkel rendelkezik -szerk.) történt. Erre a rétegre került egy 22 mm-es OSB burkolat. A belmagasság miatt nem lehetett vastagabb hőszigetelést alkalmazni.

Az így adódó, magasabb U értékű padló rétegrend nem került negatív megítélés alá, mert ehhez az értékhez igazodó helyiségek (nem lakófunkció) kerültek betervezésre a pinceszinten.

 

U érték: 0,395 W/m2K

 

A nyílászárók hőtechnikai adatai:

 

Uf= 0,73 W/m2K

Ug=0,64 W/m2K

g=0,6

 

Gépészet:

A kertben 3 esővíz ciszterna került elhelyezésre, 5000 l űrtartalommal. Az esővízzel nyáron nagyon olcsón hűthető az épület. Ehhez egy acél csővezeték került külön beépítésre, amely a hűtőberendezésekhez kapcsolódik. Egy gömbcsap segítségével az esővizet a hőcserélőbe vezetik be (amikor szükséges), így ezen keresztül hűtik a bejövő levegőt.  A földben 180 m PE vezetéket fektettek le. A földhő segítségével télen előmelegítik a befújt levegőt.

A keleti tetőfelületen elhelyezett napelemek teljesítménye 3000 kWh közeli.

 

 

Üzemeltetés:

A hővisszanyerős szellőzőrendszer üzemeltetési költsége havi 4.80 Euro volt 2010-ben. Elektromos utánfűtő használatára nem volt szükség. Pótfűtésként mobil bioethanol kályha áll rendelkezésre. A teljes villamos energia használat havonta a napelemekkel történő saját termelésű árammal együtt 27 Euro költséget jelent.

 

Még néhány adat az épületről:

 

  • Az energiavonatkozású terület (PHPP szerinti): 168,3 m2
  • Primerenergia szükséglet korábban / felújítás után: 713,8 / 47,4 kWh/ m2

(német, EnEv 2009 szabvány szerint számított értékek)

  • PHPP szerinti éves fűtési szükséglet: 13,75 kWh/ m2

 

Az épület felújítása 2010 februárjában fejeződött be. A tervezés során az építész jól párosította a modern építészeti megjelenést a szerkezeti részletekkel, gépészettel, mellyel elérte a kitűnő energetikai osztályt, a passzívház szintet.

 

Tovább a családi házépítés főoldalra.

 

Asztali nézet