Még Németországban is ritkaságnak és példaértékű projektnek számít az 1954-ben épült családi ház passzívházzá történt felújítása. A felújított épület megkapta a passzívház minősítést. Utoljára 25 évvel ezelőtt történt energetikai felújítás a lakóépületen, többek között műanyag ablakokra cserélték a régi nyílászárókat.
Kay Künzel, német építész bebizonyította, el lehet érni felújítás során is a passzívházakra jellemző drasztikus energiafelhasználás csökkentést és ráadásul nem különösen nagy anyagi ráfordítással. (Az építtetők kb. a felújítási költség ötödét kapták meg állami támogatásként a passzívház energetikai osztály elérésével.) A felújítás mindig kihívás az építésznek és a kivitelezőnek. Nem mindig lehet az új építésnél alkalmazott részlet megoldásokat alkalmazni régi épületnél, különösen figyelemmel kell lenni épületfizikai okok miatt is a meglévő szerkezetre.
Az energetikai felújításnál az ökológiai szempontok is nagy szerepet játszottak. Törekedett az építész arra, hogy természetes, újrahasznosítható anyagokat használjon. Cél volt például az esővíz hasznosítása, nemcsak a már egyre több helyen alkalmazott WC öblítésre, hanem az épület nyári hűtésére is felhasználják a kerti ciszternákban tárolt esővizet. Az áramfogyasztás 75%-át fedik le a keleti tájolású tetőfelületen elhelyezett napelemek.
Az épület teljes felújításon esett át. A belső tereket, nyílászáró méreteket és természetesen az épület termikus rendszerét is átalakították. Alápincézett épületről van szó, így megfontolás tárgya volt, hogy a pincét is bevonják-e a termikus burok által határolt területbe. Gazdasági és használati megfontolások alapján döntöttek úgy, hogy a pince is a termikus burok része legyen.
A szerkezetről:
A pince külső teherhordó szerkezete beton, a földszint és a tetőtér külső falszerkezete ún. Bims (vulkáni eredetű könnyű kő).
A külső pince falakra 30 cm polisztirol hőszigetelés került. A földdel érintkező felületre nem volt más hőszigetelő anyag alternatíva. A homlokzati falaknál már cellulózt használtak. A faváz szerkezet 30 cm befújt cellulóz hőszigetelést kapott.
Úgyszintén a tetőszerkezet is, ott 40 cm vastagságban fújták be a régi újságpapírból készülő hőszigetelést. A szarufák között adódó szigetelt réseken jól vezethetőek az elektromos vezetékek és a szellőzőrendszer csőrendszere is.
Az új passzívház szintű nyílászárók részben fa, részben fa-alu tokszerkezetűek. Az épület a külső megjelenésében nemcsak új nyílászárókat kapott, hanem új struktúrát is. Többek között a bejárati szituációt is módosította az építész. A dél-nyugati sarokra helyezte át a nyitást, valamint a jó tájolású frontokon törekedett új, nagyobb méretű nyílások kialakítására.
Az új bejárat a dél-nyugati sarkon
A nyílászárók méretének és elhelyezkedésének módosítása nemcsak energetikai okokból történt, a belső terek használatának minősége is sokkal jobban igazodik a mai elvárásoknak megfelelő lakókomforthoz.
Az átszellőztetett homlokzati szerkezet egy része és a tető, színes fémlemezfedést kapott. Az idővel kialakuló patina szép felületet ad, és újrahasznosítható anyag.
A szerkezetek hőtechnikai adatai:
Falszerkezet:
U érték: 0,128 W/m2K
Tetőszerkezet:
U érték: 0,106 W/m2K
Pince fal 300 mm polisztirol hőszigeteléssel.
U érték: 0,128 W/m2K
Pince padló:
A korábban csak tárolónak használt pinceszint padlójának hőszigetelése a gépészeti helyiségen, illetve a megmaradó tárolón kívül 50 mm ún. Kooltherm Resol-al (nagyon jó lambda értékkel rendelkezik -szerk.) történt. Erre a rétegre került egy 22 mm-es OSB burkolat. A belmagasság miatt nem lehetett vastagabb hőszigetelést alkalmazni.
Az így adódó, magasabb U értékű padló rétegrend nem került negatív megítélés alá, mert ehhez az értékhez igazodó helyiségek (nem lakófunkció) kerültek betervezésre a pinceszinten.
U érték: 0,395 W/m2K
A nyílászárók hőtechnikai adatai:
Uf= 0,73 W/m2K
Ug=0,64 W/m2K
g=0,6
Gépészet:
A kertben 3 esővíz ciszterna került elhelyezésre, 5000 l űrtartalommal. Az esővízzel nyáron nagyon olcsón hűthető az épület. Ehhez egy acél csővezeték került külön beépítésre, amely a hűtőberendezésekhez kapcsolódik. Egy gömbcsap segítségével az esővizet a hőcserélőbe vezetik be (amikor szükséges), így ezen keresztül hűtik a bejövő levegőt. A földben 180 m PE vezetéket fektettek le. A földhő segítségével télen előmelegítik a befújt levegőt.
A keleti tetőfelületen elhelyezett napelemek teljesítménye 3000 kWh közeli.
Üzemeltetés:
A hővisszanyerős szellőzőrendszer üzemeltetési költsége havi 4.80 Euro volt 2010-ben. Elektromos utánfűtő használatára nem volt szükség. Pótfűtésként mobil bioethanol kályha áll rendelkezésre. A teljes villamos energia használat havonta a napelemekkel történő saját termelésű árammal együtt 27 Euro költséget jelent.
Még néhány adat az épületről:
(német, EnEv 2009 szabvány szerint számított értékek)
Az épület felújítása 2010 februárjában fejeződött be. A tervezés során az építész jól párosította a modern építészeti megjelenést a szerkezeti részletekkel, gépészettel, mellyel elérte a kitűnő energetikai osztályt, a passzívház szintet.
Tovább a családi házépítés főoldalra.